Kelt. 2017.08.02
Beszélgessünk kicsit a túlfogyasztás napjáról, mert a csapból is ez folyik. Ja, várjuk, nem. A csapból megint csak a szar meg a Despacito folyik, nem ez. De tételezzük fel, hogy mindenki hallott arról, hogy ma, augusztus 2-án, 152 nappal év vége előtt, felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amiket a föld ebben az évben adni tud. Egyszerűbben megfogalmazva: kibaszottul túltoltuk, gyerekek.
Tudom, hogy ilyen esetben mindenki a következő generációval jön és tudom, hogy a legtöbbeket ez nem motivál. Hogy őszinte legyek, engem sem. Engem az motivál, hogy szeretem a természetet, nem bírom a szenvedést, amit az indokolatlan emberi termelés okoz. De tudom, valakit az sem érdekel. Picit szomorkásan, de azért közlök valamit: ha nem az elkövetkező 1-2 évben várható a halálod, téged is érint. Nem kell, hogy érdekeljen a következő generáció és nem kell, hogy érdekeljen a természet: te magad is részese leszel ennek a globális felmelegedésnek, a szeméthegynek, lassan te is belefulladsz a rengeteg műanyagba. Tudom, hogy innen, Európa közepéből ebbe baromi nehéz belegondolni, mert viszonylag jól működik a hulladékelszállítás (ha nem jársz olyan helyekre, ahova a sok tajparaszt eldobja a szemetét), és alig lehet érezni a szeméttengert, amiben képletesen szólva: úszunk.
Tudom, persze, hogy tudom, hogy valódi változást rendszerszinten lehet elérni. Pár éve még nem nyomták a kezembe a műanyagzacsit kérdés nélkül. Tegnap elbambultam a kasszánál állva a nagy melegtől, és mire feleszméltem, beledobták egy tetves zacskóba az egy darab fürdőruhát és két kutyajátékot. És rohadtul, de nagyon rohadtul unom, hogy meg sem kérdeznek, kell-e. Hogy időm sincs reagálni, mert ha egyetlen pillanatra nem vagyok résen, belenyomják a kezembe. És hiába takaróznak azzal, hogy ingyen van. Nincs ingyen. Ha nem közvetlenül fizetem, akkor beleépítik az árba. Meg egyébként is: nem a pénz az egyetlen, amivel fizetni lehet. Fizethetek a környezetemmel is.
Na, de az csak egy rohadt kifogás, hogy nem tehetsz semmit. Semmi több, csak kifogás. Ha megnézed egy korábbi bejegyzésemet a szemétjelentésemről, akkor meglátod, hogy különösebb lemondás nélkül el lehet érni egy értelmes szemétmennyiséget. Sőt, a kommunálist majdnem 100%-ig ki lehet iktatni. Tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenhol lehet mindent csomagolás nélkül beszerezni, de megoldható, hogy újrahasznosítható csomagolásban kerüljön az ember otthonába. Ha annyit megteszel, hogy nem használsz PET palackot, vagy csak minimálisat, ha nagyon muszáj, ha nem kérsz szatyrot, ha az eldobható dolgaid lecseréled tartós dolgokra, ha jó minőségű dolgokat veszel, már nagyon sokat tettél.
Kulacs, ha rosszízű a víz, akkor víztisztító, vászonszatyor, átlátszó szütyő kis vásárlásokra, tartós borotva/epilátor, természetes gyanta, mosható betét, intimkehely, szilikon sütőlap, méhviaszos kendő, konyharuha, fémszűrő, mosótojás/mosószóda, citromsav, ecet, LED izzók stb. A lehetőségek száma végtelen. Minden egyszer használatos dolgot le lehet váltani életminőségromlás nélkül. Ha pedig olyan típus vagy, akinek kell, hogy lássa a változást, annak tényleg érdemes a hulladékmentességgel próbálkozni: baromi jó érzés, amikor a korábban telepakolt kukában egy hét után is csak zsákocska árválkodik és a szelektív rész is csak épphogy telik. Húzd ki az elektronikai dolgaid, ha nem használod, kapcsold le a villanyt, használj energiatakarékos gépeket, amikor teheted, autó helyett sétálj, biciklizz, rollerezz, deszkázz, tömegközlekedj, akármi, figyelj oda, hogy minél kevesebb ételt pazarolj. Ezeket mind a pénztárcád is meg fogja hálálni. Újra elmondom, nem kell elvonulnod egy tanyára, ha környezettudatosan akarsz élni! A tudomány pedig úgyis afelé halad, hogy az energiaforrásaink minél környezetbarátabbak legyenek.
Úgyhogy éppen itt az ideje nem túltolni. Toljuk vissza azt az augusztus 2-át!
